René Burri életmű-kiállítása a Műcsarnokban

 A Budapesti Fotófesztivál 2026-ban fennállásának 10. évfordulóját ünnepli, amelynek kiemelt eseménye René Burri (1933–2014) életmű-kiállítása. Egyesületünk természetesen ellátogatott a tárlatra, hiszen ritka alkalom, hogy a 20. század egyik legmeghatározóbb fotóriporterének munkái Magyarországon is láthatók legyenek.

Fotó: Halász Judit

Burri 1955-ben került a Magnum ügynökség közelébe, amikor egy süketnéma zenetanárról készített sorozatával jelentkezett náluk. Pályája során bejárta a világot: ott volt a berlini fal leomlásánál, dolgozott Japánban, Pekingben, az Egyesült Államokban és számos európai országban. Egy párizsi útja során határozta el, hogy képriportot készít Le Corbusier ronchampi kápolnájáról, amelyet később a Paris Match közölt. 1959-ben vált a Magnum teljes jogú tagjává, ekkor kezdett bele híres sorozatába, a Die Deutschen-be. 1963-ban Cubában készített jelentős anyagot, majd 1965-ben a Kína két arca című dokumentumfilm forgatásán dolgozott. 1972-ben Egy világ / 30 év fotográfiái címmel nyílt utazó kiállítása.

Fotó: Seybold Anita Beatrix

Fotó: Seybold Anita Beatrix

Fotó: Seybold Anita Beatrix

Fotó: Seiner Krisztián

A Műcsarnokban most először látható Burri Utópia című tárlata, amely a modern építészet formanyelvén keresztül mutatja be a 20. század átalakuló világát. Hans-Michael Koetzle fotótörténész szavaival élve: „Burri a történelem tanúja volt, mégsem készített egyszerű sajtófotókat. Éles szemének köszönhetően olyan képekre lelt, amelyek releváns metaforái a világunk állapotának.”

Fotó: Halász Judit

Fotó: Halász Judit

Fotó: Seiner Krisztián

Fotó: Seiner Krisztián

Fotó: Gimesi András GIME

Fotó: Gimesi András GIME

Fotó: Gimesi András GIME

Fotó: Gimesi András GIME

Ha már a Műcsarnokban jártunk, a többi kiállítást is megnéztük. 

Ezek közül különösen figyelemre méltó volt a Banned Books projekt, amely a New York Public Libraryvel közös együttműködésben készült. A kiállítás az amerikai könyvtári adatokból kiindulva vizsgálja a „tiltott könyv” máig létező jelenségét, amely főként a déli államokban érinti az iskolai és közösségi könyvtárakat. A projekt alkotói összeállították a tíz legtöbbször betiltott könyv listáját, és mindegyikhez egy-egy egyedi hengert terveztek – a projekt tíz éven át készült. A festőhengerekhez pedig Egyesületünk elnöke, Seiner Krisztián révén személyes kötődésünk is van, hiszen felmenői között akadt, aki ezzel a mesterséggel foglalkozott.

Fotó: Halász Judit

Fotó: Seybold Anita Beatrix

Fotó: Gimesi András GIME

Fotó: Seybold Anita Beatrix

Fotó: Halász Judit

A kiállítás központi témái az írásbeliség, az olvasás, a könyvkiadás és a könyvtári rendszer működése. Arra keresi a választ, ki dönt egyes könyvek betiltásáról, és milyen következményekkel jár a cenzúra. A felszúrt könyvek látványa számomra különös üzenetet hordozott: mintha azt sugallnák, hogy a nyomtatott könyv értéke ma már veszélyben van, hiszen egyre többen fordulnak kizárólag az online tartalmak felé. Én azonban továbbra is ragaszkodom a könyv illatához és tapintásához – talán kissé régimódian, de annál lelkesebben.

Fotó: Seybold Anita Beatrix

Fotó: Seybold Anita Beatrix

Fotó: Seybold Anita Beatrix

Végül, de nem utolsósorban, ellátogattunk Urbán Ádám A botanikus kert titkos élete című kiállítására is, ahol a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert különleges hangulatú fotóit láthattuk. Ki tudja, talán egyszer Egyesületi kirándulást is szervezünk ide.

Fotó: Halász Judit

Fotó: Seybold Anita Beatrix

Fotó: Gimesi András GIME


Seybold Anita Beatrix írása


Fotó: Halász Judit


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések